Az iskolai bántalmazásnak sokféle definíciója létezik, ezek közül az egyik az ún. bullying.
Mivel előfordulását tekintve egyáltalán nem ritka, ismérveit és megjelenési formáit az alábbiakban megkíséreljük összefoglalóan és közérthetően leírni.
Mi az a bullying?
A bullying egy olyan szándékos, ismétlődő viselkedés, melynek célja, hogy fizikális vagy pszichés fájdalmat / kárt okozzon egy nem provokáló, önmagát megvédeni nem tudó diáknak.
A fenti mondat célja, hogy összefoglalja a jelenség lényegét, ám fontos tudni, hogy a teljes megértéshez egyéb információkra is szükségünk van: ennek érdekében a továbbiakban tisztázzuk a bántalmazás kulcsmozzanatait.
A bántalmazás kulcselemei
- Egyenlőtlen erőviszonyok
Az iskolai bántalmazásra alapvetően jellemzőek az egyenlőtlen erőviszonyok, azaz amikor egy erőt demonstráló, erővel bíró bántalmazó áll szemben egy önmagát megvédeni nem tudó áldozattal. Ez az erőfölény nem feltétlenül fizikai erőfölényt jelent: eredhet népszerűségből vagy egyszerű létszámfölényből is. A lényeg, hogy az áldozat azért válik áldozattá, mert nem tudja, de sokszor nem is akarja megvédeni magát a túlerővel szemben.
- Rendszeresség
A következő ismérve a fenti fogalomnak a rendszeresség, azaz a bántalmazás ismétlődő jellege. Talán ez az, amiben a bullying a mindennapos iskolai konfliktusoktól a legkönnyebben megkülönböztethető, hogy míg utóbbiak legfőképpen esetlegesek és alkalomszerűek, addig a bullying esetében az áldozatra „rászállnak” és folyamatosan bántják.
- Szándékosság
Fontos még megemlíteni a szándékosságot is, a bántás célja ugyanis a fájdalom okozása. Az áldozatot nem valamilyen konkrét ok vagy előzmény miatt bántják (pl. egy megelőző sérelemre adott válaszként), és nem is egy akaratlan károkozásról van szó. Itt a cselekvés célja maga a bántás – és a lejáratás, megalázás. A bullying célja az, hogy az áldozat bántva legyen, rosszul érezze magát.
- Előre tervezett
További fontos ismérvei még az iskolai bántalmazásnak, a bullyingnak, hogy előre eltervezett, azaz a bántalmazó magatartás nem a pillanat hevében bontakozik ki. Többnyire ezért is tudnak ezek az iskolai folyamatok különös módon kegyetlenek lenni, hiszen a bántalmazó célja a minél nagyobb fájdalom okozása, aminek a megvalósítási módját tervezett formában alakítja ki. Az áldozat érzelmi megélései sokkal intenzívebbek, mint a bántalmazóé, aki igyekszik emellett teljes kontrollt gyakorolni az áldozata fölött és az áldozatot hibáztatja mindeközben a kialakult helyzetért.
A résztvevők és a szemlélő közönség kiemelt szerepe
A bullying megismeréséhez és felismeréséhez fontos a résztvevők meghatározása, azonosítása is: a folyamatban részt vesz a bántalmazó, az áldozat, és rajtuk kívül még a szemlélő közönség is.
Utóbbi kulcsfontosságú a bántalmazás kimenetelében, hiszen azt alapvetően az ő hozzáállásuk határozza meg, hiszen passzív (vagy esetleg uszító) magatartásukkal éppen ők azok, akik jóváhagyják a bántalmazást és hozzájárulnak a negatív – és sajnos sokszor tragikus – kimenetelhez.
A bántalmazó magatartás nyílt vagy burkolt elismerése (pl. a tetszésnyilvánítás vagy a nevetés) a közönség részéről ugyanis megerősítésként hat, de még a teljesen passzív magatartás is egyetértést fejez ki.
Például amikor valaki elfordítja a fejét, amikor bántalmazás történik, vagy nem foglal állást egyik oldalon sem, az ugyanúgy egyfajta támogatásként hat a bántalmazó felé, mint a tényleges bátorítás.
A bullying megvalósulási formái
Maga a bullying, az iskolai bántalmazás többféle viselkedésen keresztül is megvalósulhat: létrejöhet például verés, lökdösés, fenyegetés, meglopás, gúnyolódás, megalázás, kiközösítés vagy pletyka terjesztése formájában.
A bántalmazó viselkedések között tehetünk különbséget akként is, hogy közvetlen vagy közvetett a bántalmazás jellege:
- a direkt bántalmazás esetén az áldozatot nyílt támadás éri, megütik vagy elveszik valamijét,
- míg az indirekt bántalmazás esetében a háta mögött, másokat manipulálva, felbujtva, ellenhangolással támadják, kiközösítik.
Illetve mindezeken felül a cyberbullying, vagyis az internetes zaklatás mára már önálló kategóriává vált.
