VADKÁR
01. ERDEI VADKÁR
02. MEZŐGAZDASÁGI VADKÁR
A vadkár.
A vadásztársaság köteles minden, vad által erdőgazdálkodásban és mezőgazdaságban okozott kárt (vadkárt) a károsultnak megtéríteni. A vadkárok jogi szabályozása azonban meglehetősen kötött, a vonatkozó jogi rendelkezések részletesen határozzák meg, hogy pontosan milyen vad által, miben, milyen magatartással okozott és milyen következményekkel járó károkat kell „kártérítésre alkalmas”vadkárnak tekinteni.
Ha a károkozás a fentiek szerint u003cemu003evadkáru003c/emu003enak minősül és a kárigény érvényesítése is követi a speciális jogi eljárásrendet, akkor a károsult végül jó eséllyel számíthat a kárainak megtérítésére.
Erdőgazdálkodás és mezőgazdaság.
Fontos, hogy a vad a károkat erdőben, erdősítésben vagy csemetekertben, szántóföldön, gyep és legelő művelési ágba sorolt területeken, szőlőben, vagy gyümölcsösben okozza. Vadkárt a vad csak ezeken a területeken okozhat.
A vad.
Az erdőgazdálkodásban és a mezőgazdaságban okozott károk tekintetében a vadásztársaságnak csak meghatározott vadfajok károkozása esetén áll fenn a kártérítési felelőssége. Azaz, nem minden vadászható állat által okozott kárt kell megtéríteni. Nem minden vad által okozott kár vadkár. A gímszarvas vagy vaddisznó okozta kárért pl. felel a vadásztársaság, de pl. a borz, vagy róka által okozott károkért már nem. A mezei nyúl által okozott károkért pedig csak korlátozottan felel.
Az, hogy az egyes vadászható állatfajok melyik kategóriába tartoznak, azaz, hogy fel lehet-e egyáltalán lépni vadkárigénnyel az általuk okozott károkért vagy sem, azt a jogszabályok tételesen meghatározzák.
A károkozás.
A vad által tanúsított lehetséges magatartások: rágás, hántás, túrás, taposás, törés, elfogyasztás, táplálkozás. A magatartással okozott lehetséges következmények pedig: csemeték elhalása vagy fejlődésének akadályozása, természetes erdőfelújulás akadályozása, vagy terméskiesés előidézése. A károsultnak vadkárigénye érvényesítésére tehát abban az esetben nyílik lehetősége, amennyiben a vad az érintett területen a fenti magatartások valamelyikével a fenti következmények valamelyikét okozza.
Taposás, törés, elfogyasztás. A károkozás egy-egy lehetséges módja.
Egyéb speciális szabályok
Az erdőgazdálkodásban és mezőgazdaságban okozott vadkárok érvényesítésére a fentieken túl is számos speciális szabály vonatkozik. Ilyenek pl. esetenként a károsult szinte azonnali bejelentési kötelezettsége, vagy az egyéb vadkárbejelentési időszakok, a kárfelmérés és vadkárbecslés sajátos szabályai, közigazgatási eljárás igénybevétele, vagy a szakértőknek az egész eljárást érintő kiemelkedő szerepe.
Ezek közül is kiemelendő, hogy a károsultnak a károkozó magatartás észlelését követően a vadkárok jellegzetességéből adódóan azonnal meg kell tennie a szükséges lépéseket, ha kárigényét a későbbiekben sikeresen kívánja érvényesíteni.
Karácsonyfatelep
Hazánkban az utóbbi években a megnövekedő kereslet miatt számos karácsonyfatelep létesült, ami a szarvasfélék számára kiemelkedő táplálékbázist jelent. Fontos tudni, hogy a karácsonyfatelepeken okozott kár nem tekinthető vadkárnak, így arra nem a fentiekben körülírt speciális kártérítési (vadkár) szabályok vonatkoznak. Ez nem jelenti azt, hogy a károsult a kárigényét ne érvényesíthetné a vadásztársasággal szemben, ezt azonban a vadászható állat által okozott kárért való felelősség általános szabályai alapján teheti meg.
A karácsonyfatelep a szarvasfélék számára kiemelkedő táplálékbázist jelent.