A sérülések.
A munkahelyi balesetek során a leggyakrabban elszenvedett sérülések, amelyek esetében lehetőség van kártérítés érvényesítésére a munkáltatóval szemben: végtagtörések, gerinc,- koponya és agyi sérülések, a medencetájék sérülései, csonkolásos sérülések, áramütés által okozott égési sérülések, illetve egyes belszervi sérülések.
Milyen esetekben kell fizetnie a munkáltatónak?
A munkavállaló által elszenvedett balesetért a munkáltatónak nem csak akkor kell kártérítést fizetnie, ha a baleset ténylegesen a munka végzése során következett be. A munkáltató kártérítési felelőssége a munkavállalóval szemben ennél sokkal tágabb körű. A munkáltató ugyanis a fentieken túl minden olyan balesetért is felel, amely a munkaviszonnyal összefüggésben (tehát még csak nem is feltétlenül a munkavégzés során) következett be. Azaz elég, ha a baleset valamilyen formában kapcsolatban áll a munkaviszonnyal.
Az a munkavállaló tehát, aki bármilyen munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll és ezzel kapcsolatban baleset éri, kártérítésre számíthat.
A fentiek alapján a bíróságok olyan balesetek során is megállapították a munkáltató kártérítési felelősségét, amikor a baleset a munkavállalót pl. munkaidőn túl, közlekedési eszközön való utazás alkalmával, személyes szükségletek kielégítése, vagy előkészítő tevékenység végzése során érte, vagy olyan esetben is, amikor a balesetet egy másik munkavállaló magatartása okozta.
A balesetért fennálló felelősség. Ki volt a hibás?
A bekövetkezett balesetért a munkáltató akkor is felel, ha nem követett el szabályszegést. Felelőssége ugyanis vétkesség nélküli, ún. objektív felelősség. Ha tehát a baleset bekövetkezett, méghozzá a munkavállaló munkaviszonyával összefüggésben, a munkáltató kártérítési felelőssége – azaz fizetési kötelezettsége – alapvetően fennáll. Anélkül, hogy a balesettel kapcsolatban bármilyen hibát is vétett volna. Sok körülményt szükséges még ezen felül vizsgálni és értékelni (pl. a baleset jellemzőit, a munkáltató és a munkavállaló magatartását), de a munkáltató kártérítési felelőssége ez esetben alapvetően fennáll.
Szakmai szabályok és munkavédelmi előírások.
Fontos és központi elemei ezeknek az ügyeknek a károsult foglalkozásának szakmai szabályai és speciális munkavédelmi előírásai. Nem lehet eléggé hangsúlyozni ezeknek a szabályoknak a pontos és szakszerű ismeretét, ez fogja ugyanis megalapozni a munkáltatóval szemben a kártérítési igény sikerét. Ezek alapvetően jogi természetű szabályok, amelyek a munkavállalókra és a munkáltatókra is egyaránt vonatkoznak.
A kártérítési eljárás keretét a munkavállaló által végzett munka szakmai szabályai adják.
A törvény a munkáltatókra nézve szigorú munkavédelmi előírásokat tartalmaz.
Kártérítés és sérelemdíj.
A munkahelyi baleset során bekövetkező vagyoni károk és egészségkárosodás kompenzálására a munkáltató kártérítést és sérelemdíjat köteles fizetni. Az, hogy az egyes baleseti sérülésekre milyen összegű sérelemdíjat kell fizetnie a munkáltatónak, kizárólag a bírói gyakorlat alapján állapítható meg. Erre vonatkozóan ugyanis sehol nem található tételes jogszabályi felsorolás, leírás vagy bármilyen jogi rendelkezés. Az kizárólag a magyar bíróságok több évtizedes gyakorlata alapján, annak ismeretében határozható meg, méghozzá mérlegelés útján.
Mivel az egyes károsultak esetében a baleseti sérülések mértéke a legenyhébbtől a legsúlyosabbig egészen nagy eltérést mutathat orvosi szempontból, ezért a megítélhető sérelemdíjak is legalább ugyanekkora eltérést mutatnak az egyes ügyekben, a néhány millió forintos sérelemdíjtól, egészen a több tízmillió forintos sérelemdíjig.
Nagyüzemi balesetek nagyösszegű kártérítései.
A nagyüzemek jellemzően több száz dolgozót foglalkoztató, profitorientált, modern gépekkel fölszerelt, gazdaságilag jelentős üzemek. Ezek a hazai iparágak valamennyi ágazatában megtalálhatók.
NEHÉZIPAR KÖNNYŰIPAR VEGYIPAR ÉPÍTŐIPAR ÉLELMISZERIPAR MEZŐGAZDASÁG ERDŐGAZDÁLKODÁS FÉMIPAR KÖZLEKEDÉSIPAR BÁNYÁSZAT ENERGIA KÖZMŰ SZENNYVÍZ GÉPJÁRMŰIPAR HULLADÉKGAZDÁLKODÁS KERESKEDELEM TERMELÉS GYÁRTÁS FELDOLGOZÁS
Nem számít, hogy a baleset milyen gyárban, üzemben, művekben, telephelyen, vagy munkaterületen történt. Ha a baleset a munkaviszonnyal összefüggésben következett be, a munkáltató kártérítési felelőssége fennáll.
A nagyüzemek olyan vállalatok, amelyek működésükből adódóan jelentős mértékben érintettek a munkahelyi balesetekben. Az üzemekben és gyárakban ugyanis gyakrabban fordulnak elő balesetek és azok jellemzően nagyon súlyos, maradandó fogyatékossággal gyógyuló személyi sérülésekkel járnak. Ilyen esetekben pedig a károsult munkavállalónak a munkába való visszatérésre sajnos rendszerint kevés esélye marad és emiatt a későbbiekben akár a megélhetése is veszélybe kerülhet. Ráadásul az érdekeit a kártérítés érvényesítése során a nagyvállalat részéről jogban járatos ügyvezetőkkel, vállalati jogászokkal és a cég érdekeit képviselő biztosító társasággal szemben kell majd érvényesítenie.
A nagyüzemi balesetekből eredő kártérítési ügyek valójában rendkívül összetett és nehéz ügyek, jellegükből adódóan pedig a károsult munkavállalók végül nagyösszegű kártérítésre és sérelemdíjra számíthatnak. Ezért elengedhetetlenül fontos, hogy ezekben az ügyekben a munkavállalók szakszerű jogi képviselettel rendelkezzenek. Komoly a tét és a veszítenivaló pedig nagyon nagy.
