A műhiba.
A kórházak és egyéb egészségügyi szolgáltatók dolgozói az ellátás során kötelesek az írott és íratlan szakmai szabályoknak megfelelően ellátni a beteget, méghozzá az elvárható legnagyobb gondosság mellett. Mindent, amit csak lehet, meg kell tenniük a betegekért az orvosi beavatkozás, kezelés sikere érdekében. Ha ezt az egészségügyi ellátásban résztvevők bármelyike is elmulasztotta, akkor beszélünk orvosi műhibáról.
MŰHIBÁK
Szakterülettől független általános orvosi műhibák.
01. IDEGENTEST BENNMARADÁSA
02. KÓRHÁZI EREDETŰ FERTŐZÉSEK
03. GYÓGYMÓDVÁLASZTÁSI HIBÁK
04. DIAGNOSZTIKAI TÉVEDÉSEK
05. VIZSGÁLATI HIBÁK
06. BEAVATKOZÁS TECHNIKAI HIBA
Az általában érintett szakterületek.
SZÜLÉSZET SEBÉSZET HÁZIORVOS BELGYÓGYÁSZAT MENTŐSZOLGÁLAT
DIAGNOSZTIKA, FERTŐZÉSEK , BEAVATKOZÁSOK
Műhiba és a kártérítés.
Az, hogy orvosi mulasztás történt az egészségügyi ellátás során, még nem jelenti azt, hogy a beteg kizárólag emiatt már jogosult is a kártérítésre. Kártérítés követelésére abban az esetben nyílik lehetősége a betegnek, ha az orvosi műhiba következtében a fentieken felül maradandó egészségkárosodás is kialakul nála. Ebben az esetben viszont a kártérítési ügye jó eséllyel sikerrel, azaz pénzbeli kifizetésekkel záródik majd.
A kórház fizet.
Fontos, hogy a jogszabályok alapján a károsult közvetlenül az egészségügyi intézménnyel, azaz a kórházzal szemben érvényesítheti a kárigényét és nem magával az orvossal szemben. Ez sok szempontból kedvező a károsult számára. Többek között azért is, mert a kórház részéről – a felelősségbiztosítón keresztül – a kártérítés és sérelemdíj kifizetésére egy erre fenntartott pénzügyi fedezet áll rendelkezésre.
Súlyos következményekkel járó orvosi műhiba esetén a kártérítést a kórház fizeti.
Kártérítés és sérelemdíj.
Az orvosi műhiba következtében bekövetkező vagyoni károk és egészségkárosodás kompenzálására a kórház (és minden egészségügyi szolgáltató) tehát kártérítést és sérelemdíjat köteles fizetni. Azt, hogy mekkora összegű kártérítést és sérelemdíjat kell fizetnie a károsult részére, kizárólag a bírói gyakorlat alapján állapítható meg. Erre vonatkozóan ugyanis sehol nem található tételes jogszabályi felsorolás, leírás vagy bármilyen jogi rendelkezés. Kizárólag a magyar bíróságok több évtizedes ítélkezési gyakorlata alapján, annak ismeretében határozható meg, méghozzá mérlegelés útján. A mérlegelés során pedig az egyik legfontosabb szempont: a kialakult egészségkárosodás mértéke.
Egészségkárosodás
Az orvosi műhibákkal okozott egészségkárosodások egészen eltérnek a traumás eredetű sérülésektől, károsodásoktól. Amíg a balesetek során a károsultak jellemzően csonttöréses sérüléseket szenvednek el, addig a műtőasztalon, vagy az orvosi vizsgálókban előforduló műhibák következtében rendszerint belszervi, neurológiai, érzékszervi, idegrendszeri károsodások alakulnak ki, és emellett gyakran jelentkeznek következményesen különböző mozgási rendellenességek is.
Az orvosi tevékenység jellegéből adódóan ezek a legtöbbször nagyfokú maradandósággal járó súlyos egészségügyi bántalmak.
Súlyos egészségkárosodások, nagy összegű kártérítések.
Az egészségügyi beavatkozások középpontjában az emberi szervezet, az emberi test áll, ezért a beavatkozások során vétett kisebb mértékű műhibák is hatalmas egészségügyi károkat okozhatnak. Ez azt jelenti, hogy a károsult betegnél gyógyulása helyett, vagy amellett újabb egészségügyi bántalmak alakulnak ki, amelyek a jövőben jó eséllyel nagy mértékben nehezítik majd el az életvitelét és rontják le az életminőségét, méghozzá visszafordíthatatlanul.
Emiatt az orvosi műhibák károsultjai az esetek túlnyomó többségében nagyösszegű kártérítésre és sérelemdíjra számíthatnak.
Fontos az orvosi szakértelem.
Az orvosi műhiba perek központi részét képezik az orvosszakma írott és íratlan szabályai. Vagyis azt, hogy a károsult részére orvosi mulasztás okán jár-e kártérítés vagy sem, az orvosszakma szabályai alapján lehet megállapítani. Fontos ezért, hogy a károsult oldalán a kárigénye érvényesítéséhez megfelelő orvosi szakértelem álljon rendelkezésre, ugyanis az ilyen ügyekben a kórház oldaláról egy teljes szakorvosi gárda lép majd fel vele szemben
Elengedhetetlen ezért, hogy az orvosi műhiba ügyekben olyan ügyvéd lássa el a károsult jogi képvieletét, amelyik kártérítési jogi ismereteken felül megfelelő orvos szakmai háttérrel is rendelkezik.
(Larson Home: If you will be …)
Kell pert indítani?
Mint minden kártérítésre irányuló igényérvényesítés során, így jelen esetben is természetesen lehetőség van a kórházzal peren kívüli egyezség megkötésére. Tehát pereskedni nem feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a károsult kártérítést kapjon. A jogi képviselők is rendszerint törekedni szoktak a peren kívüli egyezségek megkötésére. Azonban a kórházak a fentiek ellenére is csak nagyon ritka esetben hajlandóak a károsultakkal való megegyezésre; így ezek az ügyek az esetek túlnyomó többségében a bíróságon érnek véget. Ezért az is fontos, hogy a károsult jogi képviselője a fentieken felül peres jogi gyakorlattal is rendelkezzen.
