A központi idegrendszer sérülései az egyik legsúlyosabb egészségkárosodásnak számítanak, hiszen az agy és a gerincvelő irányítja az emberi test minden létfontosságú funkcióját.
Egy ilyen károsodás következményeképp előfordulhat többek között a motoros és érzékszervi funkciók elveszítése, továbbá a végtagbénulás (szakszóval plégia).
Ezek hatásai messze túlmutatnak az egészségügyi problémákon: kihatnak a mindennapi életre, a munkaképességre, a családi kapcsolatokra és a hosszú távú életminőségre is.
A végtagbénulás, érzékszervi funkciók elvesztése, illetve maradandó mozgás- vagy idegrendszeri korlátozottság mind olyan állapotok, amelyek teljes életpályát, családi jövőt és anyagi biztonságot dönthetnek romba.
Ilyen helyzetekben az ügyvédi képviselet elengedhetetlen, hiszen az esetlegesen igényelhető kártérítés nagyban hozzájárulhat a károsult életminőségének alakulásához, jövőbeni kilátásaihoz – cikkünk hátralévő részében erről értekezünk bővebben.
Mi okozhat ilyen jellegű károsodást?
Az emberi agyban számos okból kifolyólag alakulhat ki maradandó egészségkárosodás.
Közvetlen okok lehetnek például:
- a traumás sérülések,
- a fulladás,
- a szén-monoxid mérgezés,
- fertőzések,
- az agyi érkatasztrófa
- vagy az agyi infarktus.
Ezen kívül más egészségügyi állapotok is előidézhetnek agyi károsodásokat: például a máj vagy a vese betegségei, de akár a cukorbetegség is károsíthatja közvetett módon az agy működési képességeit.
Látható tehát, hogy az agyi károsodásokat okozhatják természetes okból bekövetkező kóros élettani folyamatok, valamint baleseti, külső hatásra bekövetkező sérülések is, illetve a fulladás említendő.
Ami viszont közös bennük, az az, hogy valamennyi esetben fennállhat egy harmadik személy vagy intézmény (például a kórház) kártérítési jogi felelőssége.
Kié a felelősség az egyes károsodások esetén?
Az, hogy az egyes károsodások kialakulásáért kinek lehet kártérítési felelőssége, nagyban függ a kiváltó októl.
A traumás (vagyis baleseti okból bekövetkező) agyi károsodások tekintetében a kártérítési felelősség jellemzően közúti közlekedési balesetek esetében állhat fenn, és a fizetési kötelezettség a kötelező gépjármű felelősségbiztosítót terheli.
Az élettani folyamatok okozta agyi károsodásoknál a kártérítési felelősség jellemzően orvosi műhibák esetében állhat fenn – ilyenkor a kórházat terheli a fizetési kötelezettség.
Fulladás esetében is beszélhetünk kártérítési jogi felelősségről: ilyenkor jellemzően az oktatási-nevelési intézmények felelőssége merülhet fel.
Ha valamelyik esetben kiderül, hogy emberi mulasztás is közrejátszott a károsodás kialakulásában, a károsult természetesen sérelemdíjra és kártérítésre jogosult.
Miért kap kiemelt figyelmet a központi idegrendszer károsodása?
Az agy a központi idegrendszer legnagyobb része, így annak károsodása kiemelkedik a súlyos fogyatékossághoz vezető okok közül is.
Ennek oka, hogy e terület károsodása olyan funkciók részleges kiesésével vagy akár teljes elvesztésével járhat, amelyek nélkülözhetetlenek a mindennapi életvitelünkhöz, egy teljes értékű, boldog élethez.
Emiatt a központi idegrendszer sérülései okozta funkcióvesztések kártérítési jogi szempontból is igen nagy jelentőséggel bírnak.
Fontos a megfelelő szakember kiválasztása
Mind a sérelemdíj, mind pedig az egyes vagyoni károk iránti igények kapcsán döntő fontosságú a helyzet orvosszakmai ismerete – emiatt lényeges, hogy a témában jártas szakembert bízzunk meg.
Fontos, hogy az eljáró ügyvéd az egyes funkciók elvesztését vagy részleges kiesését a kártérítési eljárásokban tudja orvosszakmailag azonosítani, csoportosítani, és végül jogilag értékelni és értelmezni.
Ez elengedhetetlen, ugyanis a kártérítési ügyek lényegét és tartalmát (és ezzel együtt a kártérítési összegek és a sérelemdíj nagyságát) a funkciózavarok orvosszakmai jellemzői és ezek jogi értelmezése, bizonyítása határozza meg.
A funkciózavarok csoportosítása
Az agy egy rendkívül bonyolult működésű, összetett szerv – ebből kifolyólag a különféle károsodásai is változatos tüneteket okozhatnak.
A részlegesen károsodott, vagy adott esetben megszűnt funkciók lehetnek:
- fizikai
- vagy szellemi jellegűek.
A fizikai jellegű károsodások csoportosítása
A fizikai jellegű funkciók károsodását további két csoportra oszthatjuk – beszélhetünk
- a motoros funkciók zavaráról
- és az érzékszervi zavarokról.
A motoros funkciók zavara megnyilvánulhat az izomerő csökkenésében vagy kiesésében, ennek legsúlyosabb esete a plégia, azaz a bénulás, ami egy adott testrész vagy végtag, esetleg az egész törzs mozgásának, működőképességének a teljes elveszítését jelenti.
A motoros funkciózavarok közé tartozik még a fentieken túl az izomtónus változása, a mozgáskoordinációs zavarok, illetve az akaratlan mozgások megjelenése is.
Az érzékszervi károsodások formái
A központi idegrendszer károsodása következtében elszenvedett érzékszervi zavarok közé tartozik a látás, hallás, szaglás és a tapintás károsodásai, melyek jelentősen megnehezítik a külvilágból érkező ingerek észlelését.
Emellett említenünk kell a vegetatív működési zavarokat is, (tehát a légzés, vizelet- és széklettartás, valamint a szexuális tevékenység problémái), illetve az állandósult fájdalomérzetet is.
Plégia – a motoros funkciók sérülésének legsúlyosabb formája
Ha egy károsult közlekedési baleset, vagy esetleg orvosi műhiba következtében a központi idegrendszer károsodásával járó sérüléseket szenvedett el, akkor akár a motoros funkciók teljes, maradandó formájú elvesztése is kialakulhat.
A károsodás többféle formában is kialakulhat, ezek leggyakoribb eseteit alább ismertetjük.
- Kétvégtagi plégia: ez az állapot az alsó végtagok érintettsége esetén a károsult teljes járóképességének az elvesztésével jár, míg a felső kétvégtagi plégiánál a károsult képtelen lesz mindkét kar és kéz működtetésére.
- Féloldali végtagbénulás: ilyenkor egyazon (bal vagy jobb) oldali végtagok veszítik el a működőképességüket és bénulnak le ezáltal.
- Teljes plégia: a legrosszabb esetben a károsultnak akár a teljes törzse működésképtelenné válhat, amelyhez kedvezőtlen és ritka esetekben még bizonyos belső szervek működésképtelensége is társulhat. Ennek a legsúlyosabb esete a bezártság-szindróma, vagy más néven a locked-in szindróma, amikor a károsultnak szinte minden izma lebénul, kivéve a szemmozgásokat vezérlő izmokat.
Ezek a súlyos mozgásszervi károsodások teljesen átalakítják a károsult életvitelét, -kilátásait, -szükségleteit és lehetőségeit, teljesen kiszolgáltatott helyzetbe kerül, hiszen mások segítségére és ellátására szorul.
A megfelelő ügyvéd sokat segíthet az ellátás biztosításában
A károsult életminőségét nagyban befolyásolja, hogy milyen ellátásban részesül.
Annak érdekében, hogy a kapott segítség módja és mértéke illeszkedhessen a károsult állapotához, mindig figyelembe kell venni, hogy milyen típusú bénulás (plégia) alakult ki.
Egy locked-in szindrómában, négyvégtagi bénulásban (tetraplégiában) vagy kétvégtagi bénulásban (diplégiában) szenvedő károsult szükségleteinek megfelelő kielégítéséhez teljes körű, szakszerű egészségügyi és családi segítségre lesz szüksége – de más-más formában.
Miért olyan bonyolult ez a kérdéskör?
A legfontosabb, hogy a bénulásban szenvedő személy emberhez méltó, élhető életet élhessen, viszont ehhez számos fejlesztő és támogató egészségügyi szolgáltatásra, valamint családi segítségre van szükség.
Ezek lehetnek például:
- hely- és helyzetváltoztatásban nyújtott segítség,
- rehabilitációs egészségügyi ellátások,
- családtagok által végzett ápolási és gondozási tevékenységek,
- vagy ezek finanszírozásához szükséges kiadások fedezése.
Az, hogy mindebből melyikre és milyen formában van szükség, mindig a bénulás típusától és súlyosságától függ.
A kártérítés jelentősége
A kártérítési jogi igények alapját az orvosszakmai szükségletek határozzák meg.
A károsult akkor juthat hozzá a számára szükséges ellátáshoz, ha minden jogos vagyoni igényére a legmagasabb összegű kártérítést kapja.
Ez biztosítja számára:
- a teljes élet során elérhető támogató egészségügyi szolgáltatásokat,
- az emberhez méltó életkörülményeket még leromlott egészségi állapot mellett is,
- valamint a hozzátartozók részleges tehermentesítését, akik így kevesebb áldozatvállalásra kényszerülnek.
Miért elengedhetetlen a szakszerű jogi képviselet?
A kártérítés funkciója pontosan az, hogy a károsult és családja mind anyagi, mind fizikai értelemben megkapja a szükséges támogatást.
Ezért létfontosságú, hogy az elszenvedett agyi vagy idegrendszeri károsodásból eredő bénulások esetén a károsult megfelelő ügyvédi képviselettel rendelkezzen.
A károsultnak és családjának elemi érdeke, hogy minden jogos igény érvényesítésre kerüljön, és minden vagyoni kártérítés, illetve sérelemdíj maradéktalanul kifizetésre kerüljön.
Ha segítségre van szüksége, esetleg kérdése adódna a téma kapcsán, keressen minket bizalommal!
